Hőszivattyú blog

üzenet a szerkesztőnek


2012. október 10.


Taiwani utazás 4. nap

Fellázadtam a luxus lyuk ellen. Lesz, ami lesz, legfeljebb kitesznek az utcára.

Nem tettek ki. Kaptam egy szép luxus lakosztályt. Végül is semmit nem kérdeztem, csak azt, hogy van-e szebb szobájuk és mennyit kellene fizetnem, ha holnap elmennék és másik szállodát keresnék. (Úgy csináltam, ahogy Gizi mondta: Ingyen mosoly és mindent megkapsz, amire vágysz. Működik! Még Taiwanon is működik!)

Este várt a levél, amit bedugtak az ajtó alatti résen:

- Kedves Mr. Andras, nem kell keresni másik szállodát, találtunk mi magának szebb szobát.

Új szoba, szép nagy szoba. Még dolgozó is van benne. Dolgozhatok még itt is.

A WC karfáján még több felirat. Persze ez is kandzsi nyelven írva, hogy az idelátogatónak, aki elég bátor és a gombokat meg meri nyomkodni, még nagyobb élvezetben legyen része.

Elfoglaltam a dolgozós szobát. Nem hagyott nyugodni a sok nyomógombos karfás csoda. Kerülgettem, kerülgettem, majd messziről a gombokat nyomogattam. Nem csinált semmit.

Egy életem, egy halálom, mégis csak kipróbálom. Ráültem, s szisztematikusan elkezdtem a gombokat nyomkodni. Ki ne maradjon egy sem.

Hát, ami történt, el sem hiszik. A thai masszás kutya füle ahhoz képest, amit kaptam. Mit tagadjam, jó volt. Akit érdekel, hogy mit művel a karfás WC egy emberrel Japánban és Taiwanon, csak neki elmondom fülébe suttogva, hogy más ne hallja.

Reggeli. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere.  Beletaláltam egy olyan szállodába, ahol az idegenek koreaiak vagy japánok. Senkinek nem jutott eszébe, hogy ide olyanok is jöhetnek, akik a kacskaringós kriksz-krakszjaikat nem tudják elolvasni. Gondosan kiírták ugyan, melyik húscafat és salátaszerűség micsoda, de hát ki tudja elolvasni? Nem baj. Becsukom a szemem, kiveszem a tálból, amire vakon rátalálok és rábízom magam a vakszerencsére.

Milyen kár, hogy megfogadtam, McDonald's-ba nem járok. Itt ugyanis ez lenne az egyetlen kiút az éhenhalásból.

A víz is borzasztó. Biztosan a tengervízből csinálják, mint Egyiptomban. Miért nem exportálunk ide vizet? Bezzeg Perriert láttam. Azok miért találták meg ezt az országot? Hol vannak a mi külkereskedőink?

Láttam viszont sok szépet. Energiatakarékos lámpát, napelemet, invertert, s mindent, amivel pénzt és energiát lehet megtakarítani. Hozok haza néhányat belőlük, az energetikai bemutatótermünkben lehet majd megnézni.


Kategóriák: Utazások

Címkék: Taiwan

« Vissza